Település történet

A város története röviden

Püspökladány lakott hely volt már idõszámításunk elõtt, errõl tanúskodnak a város közelében lévõ Kincses-dombon végzett ásatások, ahol körülbelül 4000 éves katakomba sírokat tártak fel, melyek Európa-szerte egyedülállóak.
Különbözõ leletek bizonyítják a hely lakottságát a népvándorlás, a honfoglalás és az Árpád-ház korából is. Viszont a település keletkezésének ideje nem határozható meg pontosan, ez feltehetõen a X-XI. századra tehetõ.
Elsõ írásos emlékünk a Váradi Konvent 1351-bõl származó oklevele, mely LADAN formában említi a mai név utótagját.
A város nevének eredetét szintén homály fedi. Elméletek születtek besenyõ, szláv, alán és õsmagyar eredetre, melyek közül legelfogadhatóbb az a tézis, mely Ladányt egy õsi magyar személynévként azonosítja (Vorovszky tézis).

A mai név feltehetõen birtoktestet jelöl, mégpedig a kisnemesi Bajomi család Ladány nevû birtokát, melyet a váradi püspöknek zálogosított el.
A település nevét 1543-ban Pispek Ladan formában említik.

A település a Rákócziak birtoka is volt. Rákóczi György idejébõl származik a református templomban lévõ ún. Rákóczi-harang. A szabadságharc bukása után Püspökladány kincstári birtok lett, majd a XIX. század elején az udvar József nádornak adományozta. Településünket 1901-ig Püspök-Ladányként említik, a mai névhasználata ezen idõponttól él.

A középkorban Püspökladány nem volt számottevõ település. Népessége évszázadokon át elmaradt a szomszédos Nádudvarétól vagy Kabáétól. A korabeli népességszámlálások szerint 1552-ben 645 fõ, 1594-ben 1300 fõ, 1725-ben 1190 fõ, a II. József korában végzett elsõ magyarországi népszámláláskor pedig 2454 fõ lakosa lehetett Püspökladánynak.

A város fejlõdése a XIX. század második feléig igen lassú volt, hiszen a település többször elpusztult és benépesült. Az elsõ lakott részek 1554-ben a tatárok betörésekor elpusztultak. Ennek ellenére 1558-ben már Dél-Szabolcs vármegye legnépesebb települése volt, de újra elpusztult, és csak az 1600-as évek elején népesült be újra.

A XVII. század végétõl a források Ladányt oppidumnak, azaz mezõvárosnak nevezik. A vásártartási engedélyt és a mezõvárosi rangot hivatalosan 1847-ben kapta meg.

Információ

A honlap böngészése közben megismerheti a képviselő-testület munkáját, az általunk meghatározott stratégiákat, az ez alapján folyó munkát, a polgármesteri hivatal szervezeti felépítését, a városi intézményeket, a civil- és sportszervezeteket, továbbá a helyi jogszabályokat.